docker

Dockerrel fejlesztenék, de hogyan kezdjek hozzá?

A cikk borítóképe. Kérdőjel fotó a pixabay.com-ról

A virtuális gépekkel szemben a Docker más gondolkodást és folyamatokat igényel. Ami előbbi esetben nagy problémát jelent, az utóbbinál gyerekjáték, hiszen arra találták ki. Az előnyök viszont nincsenek ingyen, így lesznek más problémák, amik megdolgoztatják az agytekervényeket. Logikusan és türelmesen viszont ezek az akadályok is átugorhatók az egyes lépések megértésével. Megpróbálom összefoglalni, mik azok a lépések, ha Dockerrel szeretnél dolgozni webfejlesztés közben.

Megosztás/Mentés

Webfejlesztés Dockerrel

Docker logo (https://www.docker.com/brand-guidelines)

Volt idő, amikor azt tartottam a legpraktikusabb megoldásnak, ha webfejlesztéskor virtuális gépet használok, mert pontosan olyan környezetet tudok kialakítani vele, amire szükségem van és ezt hordozhatóvá is tudom tenni, még ha ez egy több gigabájt méretű exportált virtuális gépet is jelent. Habár ez az előny kétségtelen, valójában az egész virtuális gépezés kiinduló pontja és ösztönzője az volt, hogy fejlesztéskor szerettem volna több, különböző verziót is használni PHP-ból, Apache HTTPD webszerverből és MySQL adatbázisból is, hogy így gyorsan, bármikor, bármelyik verzióval le tudjam tesztelni a programomat. Ez akkor a komponenseknek a forrásból való fordítását jelentette és hálózati interfészek konfigurálását több IP cím beállításához, hogy így ezekhez doméneket lehessen rendelni és ne legyen szükség az alapértelmezettől eltérő porton futtatni semmit.

Megosztás/Mentés

VPN-szerű megoldás Docker és SSH tunnel segítségével

cikk borítókép

Volt már olyan, hogy VPN-t kellett használnod egy távoli, privát hálózat gépeinek eléréséhez, de közben a helyi hálózati eszközökkel is szeretted volna megtartani a kapcsolatot? Én már jártam úgy, hogy azért szakadt meg a laptop és az asztali gépem közötti RDP kapcsolat, mert be kellett lépnem otthonról egy munkahelyi gépre. Szerencsére nem a VPN az egyetlen lehetőség ilyenkor. Ott van például az SSH tunnel. Ez inkább Linuxon népszerű és egyszerű. Windowson kicsit trükkösebb. Ilyenkor viszont gyakran nem úszod meg, hogy a rendszer hosts fájlját szerkeszd azért, hogy a távoli szerver virtuális hosztjait külön-külön elérhesd. Arról nem is beszélve, ha egy távoli fájlrendszert szeretnél felcsatolni például samba-n keresztül. Ekkor a samba portok átirányítása feladja a leckét. A VPN is problémás Linuxon, ha a távoli VPN szerver nem kompatibilis egyik kliens programmal sem. Én pontosan így jártam, és azóta kerestem a megoldást, amit most megtaláltam. Ehhez írtam egy kis programot, amit most bemutatok.

Megosztás/Mentés

Első lépések a Docker konténerekig

Eddig már két alkalommal is a Docker előnyeiről írtam, de ebben a cikkben a gyakorlatibb oldaláról közelítem meg a témát. Dockerrel elindítani egy már eleve arra készített programot gyerekjáték és így öröm dolgozni. Ezt lehet bonyolítani, de egyelőre bőven elég lesz a vidámabb része. Ehhez azért pár fogalmat tisztázni kell, mert bár a gyerek kreatívan eljátszik bármivel, a Docker esetén jobb, ha tudod, mi, mire való. Mindeközben használhatod a teszteléshez a Play with Docker szolgáltatást, hogy telepíteni se kelljen semmit. És ami a legszebb, legegyszerűbb esetben ennyi egy program indítása: docker run hello-world

Megosztás/Mentés

Mese a Dockerről

Amikor az ember megpróbál egy teljesen új témát bevezetni, problémát jelenthet, hogyan is kezdjen neki, mennyire induljon az alapoktól. Én is így jártam az előző, és egyben első, Dockerről szóló bejegyzésemnél. A visszajelzések felhívták rá a figyelmem, hogy valószínűleg nem volt teljesen érthető és világos, hogy mi is az a Docker és miért jó ez neked. Április 21-én előadást tartok a témában Szegeden a Networkshop konferencián, aminek főpróbájaként a könyvtáros kollégáknak is volt lehetőségem bemutatni a témát. Erre az alkalomra egy olyan, érthetőbb bevezetővel kezdődő prezentációt készítettem, ami ábrákkal teszi felfoghatóbbá a Dockert és annak világát. Ezt a bevezetőt hoztam el cikk formájában.

Megosztás/Mentés

Docker, az informatika kikötőmunkása

Korábban már írtam virtuális gépekről és azt is megmutattam, hogyan alakítható ki vele egy komplett fejlesztői tesztkörnyezet. Már ez a fajta virtualizáció is sokat segített bizonyos problémák megoldásában. Van azonban egy másik lehetőség, amikor nem egy virtuális gépet indítasz egy teljes értékű operációs rendszerrel, hanem csak az alkalmazásod számára biztosítod azokat a programkönyvtárakat, binárisokat, amit valójában el szeretnél indítani. Valószínűleg legtöbbetek számára ez alapján egy egyszerű "jail" ugrik be, ahol egy programot be lehet zárni a fájlrendszernek egy adott területére és csak az azon belüli fájlokat látja. Gyakorlatilag valóban valahol itt kezdődött minden.

Megosztás/Mentés