docker

Docker 20.10 telepítés Windows 10-ben WSL 2-vel

Bár a WSL 2 telepítéséhez nincs szükség Hyper-V -re, mint a Docker Desktophoz, de a VirtualMachinePlatform engedélyezése is befolyásolja a többi virtualizáló szoftver működését, mint a VirtualBox vagy a VMWare Workstation. VirtualBox esetén például le kellhet tiltani a VT-x/AMD-V opciót, vagy a következő üzenet fogadhat:

Failed to open a session for the virtual machine ubuntu-dev
Cannot enable nested VT-x/AMD-V without nested paging and unrestricted guest execution

Megosztás/Mentés

Így telepíts Dockert Windows 10-re Hyper-V nélkül

Windows 10 laptop képe a pixabay.com-ról

Windows 10-ben a legegyszerűbben a Docker Desktop telepítésével futtathatsz Docker konténereket. Az előnye még, hogy nem csak Linux vagy Windows konténereket tudsz vele futtatni, hanem egyidőben mindkettőt. Bár egyszerre csak az egyiket támogatja, de a konténereid nem vesznek el, amikor a két mód között átváltasz, csak a docker parancs a kiválasztott módnak megfelelő docker démont fogja látni alapértelmezetten. Előfordulhat, hogy nem akarod engedélyezni a Hyper-V feature-t, de az alapértelmezett telepítés szerint az kötelező. Én viszont mutatok egy módszert ennek kikerülésére, persze ára is van. Ha nem szeretsz olvasni, azs em gond. Dőlj hátra és élvezd az oktatóvideót.

Megosztás/Mentés

Docker Hub letöltési korlát hatása a cégekre, ingyenes szolgáltatásokra

stop ábra a pixabay.com-ról

A 2020-as év sok területen hozott változást és úgy tűnik, a Docker sem maradt kivétel. Azon túl, hogy természetesen tovább fejlődött, néhány új szabály bevezetése miatt át kell kell gondolni a korábbi használati szokásokat. Az egyik nagy előny ugyanis az volt eddig, hogy bármilyen gépen is dolgoztam, ha volt internet hozzáférésem, le tudtam tölteni a szükséges Docker image-eket, fel tudtam telepíteni több gépre is egymás után a Docker Hub-ról letöltött programokat, törölni tudtam és újra el tudtam készíteni egy virtuális gépet, hogy egymás után többször is leteszteljek egy telepítést az alaprendszerből kiindulva. Ez viszont megváltozott, amit lehet kezelni, és sokaknak fel sem fog tűnni a változás, de lesznek sokan, illetve valószínűleg már vannak sokan, akiknek feltűnt és kénytelenek voltak változtatni a módszereiken.

Megosztás/Mentés

Távoli Docker démon elérése

Villanykörte ötletfelhőben. Fotó a pixabay.com-ról

A Docker fejlődése megállíthatatlan, persze az új feature-ök jelentősége olykor megkérdőjelezhető, de a szubjektív véleményem, hogy nagyon is jó irányba tartó. A 19.03-as verzióval megjelent a context, ami egyszerűbbé teszi a távoli Docker démonok elérését, ugyanakkor előtte sem volt lehetetlen. Tudtad-e, hogy már a 18.09-es verziótól van lehetőség akár távoli unix Docker sockethez is csatlakozni SSH-n keresztül pusztán a Docker kliens segítségével? Vagy talán nem is hiányzott, mert anélkül is meg lehet és meg lehetett oldani. Hogy pontosan miről is van szó, kiderül a cikkből.

Megosztás/Mentés

Speciális tesztkörnyezet, avagy SNMP a Dockerdőben

Nyomtató kép a pixabay.com-ról

Minden szoftvernek biztosítani kell egy tesztkörnyezetet. Ez néha nagyon egyszerű, néha pedig igazán elgondolkodtató. Mi van, ha a tesztelendő szoftvernek egy olyan eszközzel kell kommunikálnia, amit nem lehet minden sarkon beszerezni, ráadásul helyhez kötött, a fejlesztés viszont nem? Ebben a cikkben nyomtatókkal történő SNMP kommunikációról fogok mesélni Docker környezetben. Mivel tud segíteni és mi okoz némi fejtörést a konténerek világában.

Megosztás/Mentés

Composer helyes használata Dockerrel

composer logo a getcomposer.com-ról

A Composer a PHP függőségkezelője, ami szintén PHP nyelven lett megírva, és jellemzően egy composer.phar nevű fájl telepítésével használjuk a projekt gyökeréből vagy rendszermappából. Éles környezetben nem szükséges a webszerveren lennie, csak a függőségek letöltéséhez szükséges. De akkor miért is kérdés egyáltalán a Dockerrel használata? Ha tovább olvasod a cikket, hamarosan megtudod.

Megosztás/Mentés

PHP alkalmazás fejlesztése Docker konténerekkel

php elefánt kép pixabay.com-ról

Az előző részben megmutattam, hogyan lehet statikus tartalmakat, kliensoldali webes alkalmazásokat fejleszteni és közzétenni Docker konténerben, most viszont a szerveroldali programokon a sor. Ebben az esetben az komplikálja a feladatot, hogy már nem elég a kliensnek odaadni a programfájlokat, azokat szerveroldalon kell értelmezni. Ez persze nem feltétlen jelentene önmagában problémát, mivel az értelmező és a szerver lehet egy konténerben is. PHP alkalmazásnál viszont érdemes külön konténerben futtatni a PHP értelmezőt és a webszervert. Az alábbiakban ennek mikéntjéről fogok írni.

Megosztás/Mentés

A Docker hálózatkezelése

hálózati kábel kép pixabay.com-ról

Alap szinten nem sokat kell tudni arról, hogy milyen hálózattípusok vannak a Docker konténerek esetén. Rá lehet bízni a Dockerre, hogy hozza létre, ami szükséges, hiszen neked az eredmény kell, nem az oda vezető út. Mégis érdemes kicsit elmélyedni benne, mivel több olyan kérdésre választ adhatnak, amire nem is gondolnád, hogy kíváncsi vagy. Még nem... Olyan szituációkra gondolok, hogy miért ilyen IP-t kapott a konténer, miért nem látod az IP címét, miért nem éred el úgy, mint máskor és mi az ördög az az ingress vagy overlay és miért volt baj, hogy letörölted. Ahogy próbáltam megérteni a hálózatok működését, magam is úgy jöttem rá, hogy eddig tévedésben éltem. Úgy gondolom, hogy most már tisztábban látok, és ezt fogom összegezni a következőkben.

Megosztás/Mentés

Apache HTTPD és statikus tartalmak Dockerrel

http kép pixabay.com-ról

Amióta a témával foglalkozom, hallottam olyan véleményt, hogy a Docker csak fejlesztésre jó, élesben nem. De olyat is, hogy élesben jó, de fejlesztésre alkalmatlan. Az igazság az, hogy mindkettőre jó, de egy sor olyan dolog van, amit másképp kell csinálni. Az is igaz, hogy karddal sem kenünk kenyeret és papírvágó késsel sem vágunk fát, tehát észben kell tartani a célt és ki kell választani a legjobb eszközt. Általánosan viszont nem jelenthető ki az alkalmatlanság. Ha valaki komolyabb webfejlesztéshez szeretné használni a Dockert, előbb tisztában kell lennie a működésével, az alapjaival, és azt is el kell fogadnia, hogy a komolyabb munkákra felkészüléshez talán sokat kell dolgoznia. Egy összetettebb webalkalmazás akár több konténerből is állhat, de most az Apache HTTPD konténerrel való munkát fogom bemutatni egyszerűbb, szerveroldali szkriptet és adatbázist nem igénylő statikus oldalakkal, kliensoldali alkalmazásokkal és azok jelszóval védésével.

Megosztás/Mentés

A Docker telepítése Ubuntu 16.04-re Vagrant segítségével

Vagrant Logó

Különböző operációs rendszereken különböző módon telepíthető a Docker és némelyik esetben valójában egy virtuális gép indul el a háttérben, amire a Docker démon kerül, miközben a gazda operációs rendszeren van a kliens. A telepítésről a dokumentációban részletes leírás található, de fejlesztés közben a legegyszerűbb, amikor a saját desktop Linuxodon telepíted és megúszod a virtuális gépek okozta hálózati és a fájlszinkronizációs problémákat. Ha viszont Windowson futtatsz Linux konténert, elkerülhetetlen a virtuális gép. Megfelelő erőforrás esetén egy virtuális desktop Linux telepítése is megoldás lehet, de hogy egy másik hasznos szoftvert is bemutassak, ami ráadásul hasonlít a Dockerhez bizonyos szempontból, a Vagrantot fogom segítségül hívni, hogy leírjam a Docker telepítését. A gépet előre elkészítettem és elérhetővé tettem a Vagrant Cloud‑on. Az elkészítéséhez szükséges forráskódot pedig a GitHub-on. A cikkben ismertetem a Vagrant fontosabb tulajdonságait, hibalehetőségeket és a desktop Ubuntu 16.04-ben, Vagranttal telepített, Dockert tartalmazó gép telepítésének menetét.

Megjegyzés: Ubuntu 16.04 felhasználók a Vagrant telepítését és a virtuális gép használatát akár ki is hagyhatják.

Megosztás/Mentés