Egyéb informatika

Bár a WSL 2 telepítéséhez nincs szükség Hyper-V -re, mint a Docker Desktophoz, de a VirtualMachinePlatform engedélyezése is befolyásolja a többi virtualizáló szoftver működését, mint a VirtualBox vagy a VMWare Workstation. VirtualBox esetén például le kellhet tiltani a VT-x/AMD-V opciót, vagy a következő üzenet fogadhat:

Failed to open a session for the virtual machine ubuntu-dev
Cannot enable nested VT-x/AMD-V without nested paging and unrestricted guest execution

Windows 10-ben a legegyszerűbben a Docker Desktop telepítésével futtathatsz Docker konténereket. Az előnye még, hogy nem csak Linux vagy Windows konténereket tudsz vele futtatni, hanem egyidőben mindkettőt. Bár egyszerre csak az egyiket támogatja, de a konténereid nem vesznek el, amikor a két mód között átváltasz, csak a docker parancs a kiválasztott módnak megfelelő docker démont fogja látni alapértelmezetten. Előfordulhat, hogy nem akarod engedélyezni a Hyper-V feature-t, de az alapértelmezett telepítés szerint az kötelező. Én viszont mutatok egy módszert ennek kikerülésére, persze ára is van. Ha nem szeretsz olvasni, azs em gond. Dőlj hátra és élvezd az oktatóvideót.

A 2020-as év sok területen hozott változást és úgy tűnik, a Docker sem maradt kivétel. Azon túl, hogy természetesen tovább fejlődött, néhány új szabály bevezetése miatt át kell kell gondolni a korábbi használati szokásokat. Az egyik nagy előny ugyanis az volt eddig, hogy bármilyen gépen is dolgoztam, ha volt internet hozzáférésem, le tudtam tölteni a szükséges Docker image-eket, fel tudtam telepíteni több gépre is egymás után a Docker Hub-ról letöltött programokat, törölni tudtam és újra el tudtam készíteni egy virtuális gépet, hogy egymás után többször is leteszteljek egy telepítést az alaprendszerből kiindulva. Ez viszont megváltozott, amit lehet kezelni, és sokaknak fel sem fog tűnni a változás, de lesznek sokan, illetve valószínűleg már vannak sokan, akiknek feltűnt és kénytelenek voltak változtatni a módszereiken.

A Docker fejlődése megállíthatatlan, persze az új feature-ök jelentősége olykor megkérdőjelezhető, de a szubjektív véleményem, hogy nagyon is jó irányba tartó. A 19.03-as verzióval megjelent a context, ami egyszerűbbé teszi a távoli Docker démonok elérését, ugyanakkor előtte sem volt lehetetlen. Tudtad-e, hogy már a 18.09-es verziótól van lehetőség akár távoli unix Docker sockethez is csatlakozni SSH-n keresztül pusztán a Docker kliens segítségével? Vagy talán nem is hiányzott, mert anélkül is meg lehet és meg lehetett oldani. Hogy pontosan miről is van szó, kiderül a cikkből.

Korábban már szó volt az alapokról és a változók témaköréről, de az eddig bemutatott Ansible 2.8 működését az alapbeállításokra bíztam, habár nem kevés létezik az Ansible viselkedésének módosítására, finomítására. Annyira, hogy a telepítéssel külön programot is kapsz ezek lekérdezésére, ha nem az online dokumentációt szeretnéd böngészni. Nem beszélve arról, hogy alkalmazásuk is többféle módon történhet. A cikkből megtudhatod, milyen módszerek vannak a konfigurációra, és néhány fontosabb beállítást is megismerhetsz. Olvasd tovább a cikket és tégy egy újabb lépést a magabiztos Ansible használat felé.

Ahogy sok más területen, az informatikában is nagyon fontos az angol nyelv ismerete. Tetszik vagy sem, elterjedtsége miatt rengeteg információ angol nyelven érhető el, vagy angolul beszélsz ügyfelekkel, vagy adott esetben akár a kollégákkal még akkor is, ha nem utazol külföldre. Jómagam sok év német nyelv tanulása után tanfolyamok segítségével letettem az angol nyelvvizsgát, de ez nem jelentette azt, hogy magabiztosan tudnék beszélni angolul, vagy megérteném az angol filmeket folyamatos visszapörgetés nélkül. Elhatároztam, hogy ezen változtatok, de az időbeosztásom miatt elsősorban online lehetőségek után nézek. Így jutottam el a Youtube-ra. A cikkben bemutatom az általam követett oktatókat.

Az előző cikkben kaphattál egy átfogó képet az Ansible 2.8-ról, és a példák segítségével bele is kóstolhattál a használatába. Nagyon fontos viszont tudnod, hogyan használhatsz változókat és egyáltalán milyen változók vannak milyen precedenciával, avagy prioritással, illetve mi közöttük a különbség. Fontos azért, mert a dinamikus beállításokkal rugalmasabbá teszed a konfigurációt, de a helytelen alkalmazásukkal sok bosszúságot okozhatsz magadnak. Továbbra is a 2.8-as Ansible-nél maradva olyan ismeretekhez juthatsz a cikk segítségével, amivel már bátran készíthetsz dinamikusabb Ansible playbookokat is. A cikk-ben bemutatott példákat az itsziget/ansible-examples GitHub projektben is megtalálhatod. Ügyelj arra, hogy a cikkből kattintva jutsz el a projekthez, hogy biztosan a megfelelő verziót találd meg javítás esetén is.

Többször írtam már a Dockerről, aminek sok előnyét lehet említeni, de ez nem jelenti azt, hogy ne maradna olyan feladat, amit ettől függetlenül meg kellene oldani. Elég csak arra gondolni, hogy már a Dockert is telepíteni kell. Nem beszélve az egyéb nem, vagy nehezen konténerizálható szolgáltatásokról és azok függőségeiről, illetve az éppen a Docker miatt felmerülő további feladatokról.

Természetesen ez a két szoftver egymástól függetlenül használható, de ha a Docker szóba kerül, nagyon gyakran felmerül az Ansible is, mint eszköz. A segítségével azok a műveletek is leírhatók és verziózhatók, amik nem spórolhatók meg Docker image-ek létrehozásával.

Ez persze még nem minden, ráadásul alternatívák is vannak az Ansible-re, én viszont ebben a cikkben az Ansible 2.8 alapjairól fogok írni.

Minden szoftvernek biztosítani kell egy tesztkörnyezetet. Ez néha nagyon egyszerű, néha pedig igazán elgondolkodtató. Mi van, ha a tesztelendő szoftvernek egy olyan eszközzel kell kommunikálnia, amit nem lehet minden sarkon beszerezni, ráadásul helyhez kötött, a fejlesztés viszont nem? Ebben a cikkben nyomtatókkal történő SNMP kommunikációról fogok mesélni Docker környezetben. Mivel tud segíteni és mi okoz némi fejtörést a konténerek világában.