Útkeresés, kitartás és megérdemelt siker, avagy hogy lépj le a tévútról

cikk borítókép

Nem terveztem ezt a bejegyzést, de egy spontán véleménynyilvánításom annyira kerekre sikerült, hogy úgy gondoltam, megosztom a gondolataimat. Hasonlót 2010-ben írtam, de ez kicsit másról szól. Előfordult már, hogy elhatároztad, hogy valamit megtanulsz és megijedtél az oda vezető úttól, mert azon az úton nagyjából semmi sem érdekel? Ilyenkor eszedbe jutott, hogy talán rossz úton közelíted meg? Én úgy látom, vannak emberek, az informatika iránt érdeklődő kezdők, akiknél alapvető problémák vannak annak megítélésében, hogy hogyan is kéne egyről a kettőre jutni vagy azt sem tudják, hova akarnak eljutni. Az alábbi véleményem ebben próbált utat mutatni.

Útkeresés, útválasztás

Mindenkit más érdekel. Ez teljesen rendben van. De azzal azért nem árt tisztában lenni, hogy mi az, ami érdekel. Tanulhatsz akármit iskolában, nem fognak mindent a fejedbe tölteni készen, hogy aztán eleresszenek egyenesen egy cég karjaiba, aminek pont te kellesz. Az informatika pedig különösen egy olyan terület, amit képtelenség kizárólag csak az iskolában tanulni. Saját magadnak kell kijelölni a célterületet és azon aktívan tevékenykedni anélkül, hogy bárki is kérte volna. Az "igazi" informatikát nem lehet betanított munkás módjára végezni. Ennek elkerüléséhez viszont kell, hogy legyen célod, aminek az eléréséért küzdhetsz és az odavezető úton megtanulhatod azt, amire szükséged van.

Ha egy állásinterjún megkérdezik, mivel foglalkozol, mi érdekel, és azt mondod: "Hát tanultunk az iskolában egy kis MySQL-t meg PHP-t. Meg otthon gyakorolgattam", meg tudom jósolni, hogy nem annál a cégnél fogsz dolgozni. Nem azért, mert nem vagy perfekt azon a területen, hanem mert nyilvánvalóan nem is igazán tudod, hogy mit akarsz kezdeni magaddal. Így pedig ők sem fognak tudni mit kezdeni veled, hiszen nem azért vennének fel, hogy kipróbáld, tetszik-e a feladat, amit kapsz, hanem hogy rád bízhassanak egy munkát, amihez, ha nincs is meg minden ismereted, de biztosak lehetnek benne, hogy valahogy megbirkózol vele.

Tartsd a szemed a célon!

Legalább harmadszor akasztod "VÉGLEG" szögre a programozást, majd kezded elölről, hogy "de most már tényleg komolyan gondolom"? Biztos, hogy a programozás volt, ami érdekelt? Én azzal az esettel találkoztam, amikor az illető etikus hacker szeretett volna lenni, de mindenhonnan azt hallotta, hogy ahhoz kell tudni programozni is. És hát mivel kezdené az ember a programozás megtanulását, mint a HTML weblapok építésével, a "sitebuild" területtel? Ez egy hatalmas félreértés. Ha magadra ismersz nem feltétlenül azonos, de hasonló szituációban, könnyen lehet, hogy saját magad kínzod.

Nem köt le a sitebuild, oké. Én se vagyok oda tőle. Nem véletlen, hogy nem is azzal foglalkozom főként. Ha kell, fogok egy bootstrap-et, tök alap designt adva ezzel a weblapnak. Esetleg kicsit eljátszom azzal, ha épp kedvem van, hogy megváltoztatom a színeket, pár dolgot megformázok CSS-ben.

DE: a programozás != sitebuild. Ha téged az a része nem érdekel, ráadásul eleve a biztonsági témák foglalkoztatnak, akkor aligha jutsz előrébb azzal, hogy összeraksz egy HTML weblapot. Igen, etikus hackernek is tudnia kell valamennyire programozni. Értenie kell a HTML-t, hiszen webes területen abba illeszti be adott esetben a támadó kódját. De az igen messze van a sitebuild-től. Ha olvastad a cikkeimet, feltűnhetett, mikről írok, miket osztok meg általában. Osztálykönyvtárakat, amiben egy darab HTML tag nincs, de megold bizonyos problémákat. Docker image-eket, ami mögött gyakorlatilag szerver konfiguráció van, telepítés és BASH programozás. Ha a biztonság érdekelne jobban, akkor jobban ráfeküdnék a hibák keresésére és kijátszására a kódolásnál, vagy azért kódolnék épp, hogy átjussak egy biztonsági résen. Ha a szemed előtt lebeg a cél, és azért olyant teszel, ami tényleg oda is visz, annak még értelme is van.

Például ahhoz, hogy felfedezd a helyesírási hibákat, nem kell szónoknak lenned vagy regényírónak. Csak sokat olvasni, figyelmesnek lenni és kitartónak ahhoz, hogy ha nem tudod biztosan, hogy valami hiba, de gonoszan örülnél, ha az lenne, és van rá esély, akkor utánajársz, hogy tényleg hiba-e és hogyan lenne helyes. Nézhetnéd a programkódokat megpróbálhatnál akár hibát keresni máséban. Utánajárhatnál, mi a túró is az a Docker konténer és megpróbálhatnád ott is feltörni valamelyik arra írt programot. Még objektumorientáltan sem kell tudnod programozni ahhoz, hogy felfedezd, valahol kiírnak valamit a HTML-be és gyanúsan nem védték le az inputot sem. Hopp, már van is egy XSS támadásod... vagy még a kiírás előtt akár egy SQL injection. Vagy feltűnik, hogy ez a bolond fejlesztő root userrel futtat valamit, amit nagyon nem azzal kéne, és egy ismert linuxos bugot kihasználva felülírsz egy fájlt vagy kinyersz adatot és továbbküldöd az áldozatnak nagy kacagás közepette, hogy milyen amatőr.

Amikor én kezdtem programozni a PHP-val kezdtem. Bár még azelőtt akartam egy mobilos wapoldalt. AKARTAM. Tehát megtanultam annyira a WML nyelvet, hogy képes legyek rá. Itt csak saját verseket osztottam meg, nem volt még mit programozni. Aztán jött, hogy saját chat programot AKARTAM. Ezért olvasgattam más chat programok kódját, amíg karakterről karakterre meg nem értettem. Azért, mert ez volt a célom. Majd az, hogy saját desktop weboldalam is legyen. Hát akkor nosza, tanuljuk meg a HTML-t annyira.

Minden egyes lépésemet az vezérelte, amit AKARTAM. Ami a közvetlen célom volt. Nem azért tanultam meg a WML nyelvet, mert valaki azt mondta, hogy az kell ahhoz, hogy majd megértsem a HTML-t, hogy majd utána megértsem a PHP-t, hogy majd utána megértsem a Javascriptet, hogy majd utána... Elindultam egy irányba és megláttam az akadályt, amit átugrottam. Ha nem így csinálod, pontosan abba a hibába esel, mint ahogy általában az oktatás működik. Hogy millió plusz egy dologgal szenvedsz anélkül, hogy látnád a közvetlen hasznát, mert azt senki se mondja meg, csak megtanulod, mert "ezek az alapok, ezt tudni kell".

Szóval a programozás szögre akasztása helyett inkább a szöget akaszthatnád már végre szögre és találd ki, hogy mit akarsz és menj neki, mint a buldózer, mert senki nem teszi meg helyetted. Mindeközben biztosan találsz olyan segítséget, aki mindenben támogat, hogy elérhesd a célod, mert látja, hogy komolyan gondolod, és van értelme foglalkozni veled. Én azért segítettem több fórumon és azért hoztam létre ezt a weboldalt is, mert hiszem, hogy a tudás mindenkié, és szeretném mások szemét felnyitni olyan témákban, amikben úgy hiszem, már elég tisztán látok ahhoz, hogy ezt bevállaljam. Célt én sem választhatok senki helyett, de ha úgy érzed, van olyan téma, amiről írhatnék, mert még nem sikerült az eddigi kitartó munka ellenére sem megérteni más forrásokból, ha van annyi tudásom, hogy azt meg is osszam, be fogom tervezni a cikk megírását.

Következtetés

Ha az etikus hack érdekel, akkor azt tartsd szem előtt és pontosan annyi programozást tanulj, ami ahhoz kell. Ha emiatt kevésbé leszel profi, mint az, aki eleve profi programozóból lett etikus hacker, hát Istenem, akkor ez van. Még akkor is sokaknál jobb lehetsz, ha érdekel, amit csinálsz és abban kitartó vagy. Itt fontos az utolsó két szó. Hogy "kitartó vagy". És nem mások zaklatásában, hanem abban, hogy magad küzdesz meg azért, amit el akarsz érni. Rászánod és nem sajnálod az energiát. Ekkor pedig a segítség sem marad el. Legalábbis tőlem biztosan nem. Reális keretek között természetesen.

Kategóriák: 
Megosztás/Mentés