Aki nem olyan újonc a témában, mint én, annak feltűnhet, hogy nem egy új telefonnal leptem meg magam. Mostanában több kiadást engedtem meg magamnak, és egyelőre a telefon az, amin még inkább spórolok. Tapasztalva az előnyeit, nem tudom, hogy ez meddig lesz így.
Na de a lényeg, hogy ezelőtt "minek nekem okostelefon" véleményen levőként írom le a tapasztalataimat és új véleményemet.
Ahogy a legutolsó bejegyzésemben nem rég jeleztem, megpróbálok a környezetemben történt említésre méltóbb történésekről is írni mostantól. Bár a sztori már nem mai, viszont bőven említésre méltó és még nem is olyan régi, hogy ne érjen meg egy bejegyzést. Nézzük tehát, hogyan is vettem laptopot, és mi köze is van a versekhez.
Ma egy érdekességgel készültem. Mégpedig a címben szereplő operátor túlterhelés bemutatásával. Azért csak érdekességnek és nem "hasznosságnak" hívom, mert a hozzá szükséges pecl kiterjesztés még nagyon is beta. Annyira, hogy csak erőszakkal lehet feltelepíteni. És 5.5-ös PHP-vel még nem kompatibilis.
Aki mondjuk programozott már C++ -ban vagy C#-ban, annak nem idegen a fogalom. A többiek kedvéért annyit, hogy ez egy lehetőség arra, hogy a nyelv beépített operátoraival megismertessük a saját, egyedi típusainkat, osztályainkat is. Így össze lehet adni egy Number típusú objektumot egy egész számmal például. Vagy az összeadás speciális jelentéssel bírhat, és hatására akár egy halmazt is bővíthetünk.
Apache HTTPD szerverekben az alapértelmezetten ".htaccess" nevű fájlokban lehet bizonyos szerveroldali, könyvtárfüggő konfigurációkat végezni, amikben a szerver újraindítása nélkül életbe lépnek. Az erről szóló leírások többnyire felsorolás-szerűek és kevéssé pontosak, nem világosak. Megpróbálom érthetően leírni, hogy bírhatjuk működésre.
Még 2009 októberében írtam cikket Hibakeresés PHP-ban címmel. Ott főként elvi megoldásokról és a forráskód megváltoztatásával történő hibafelderítésről volt szó. Kézi beavatkozást igényelt és azt, hogy el ne felejtsük a végén törölni a módosításokat.
Van azonban egy jóval hatékonyabb módszer is, amit ugyan megemlítettem már akkor is, de ebben a fejezetben konkrétan az XDebug telepítését, konfigurálását és használatát mutatom be a jelenleg általam preferált NetBeans segítségével.
A Samba megosztás beállítása talán a legjobb módszer a Debian 6 fájlrendszerének a Windows rendszerből eléréséhez, mivel a mögötte álló SMB protokollt már nem kell bemutatni a Windowsnak. Nincs szükség semmilyen speciális kliensszoftver használatára. A Debian 6 telepítésekor pedig a szervert is egy kattintással telepítésre jelölhetjük, vagy akár utólag is feltehető.
Ebben a fejezetben a Samba 3.5.6 fájlmegosztások alapvető beállításait mutatom be két megosztás elkészítésén keresztül.
SSH-ról már volt szó. Az SSHFS az SSH FileSystem. Bár nem egy teljesen új fájlrendszerről van szó, csupán az SFTP segítségével felcsatolt könyvtárakról. Leginkább Linuxon használható, de Windows kliensre is van megoldás. Ez a fejezet a Debian 6 és Windows 7 kliensek lehetőségeiről fog szólni.
Az SSH, azaz Secure Shell segítségével, ha a szerveren engedélyezve van a belépés a felhasználónknak, és a kliensgépen telepítve van egy SSH kliens program is, akkor parancssoros felületen keresztül beléphetünk és onnantól a munka olyan, mintha eleve a szerveren léptünk volna be parancssoros módban.
Ebben a részben az SSH-ról fogok írni, ami a legalapvetőbb módszer távoli munka céljából. Alapszinten pedig a használatba vétele is nagyon egyszerű.
Ha az embernek van közvetlen hozzáférése a webszerverhez billentyűzettel, monitorral, akkor bizonyos szempontból egyszerű dolga van. Odaül a gép elé, belép és használja. Ha viszont ez nem adott, vagy ezért nem utaznánk kilométereket, akkor távolról kell valahogy bejutni.
De még ha van is közvetlen hozzáférés, nem biztos, hogy van grafikus felülete. A fájlok kezelése egyszerűbb és gyorsabb, ha nem kell hosszú parancsokat gépelni, csak kattintgatni. Távoli hozzáféréssel a saját, helyi rendszerünk grafikus felületén keresztül tehetjük meg mindezt és a szerver továbbra és mentes marad mindenféle nem oda való szeméttől.
Itt a különböző lehetőségeket gyűjtöm össze, hogyan lehet távolról hatékonyan dolgozni a szerveren. A legegyszerűbb megoldástól a hasznosabbakig. Majd némelyik alapszintű beállítását később jobban is kifejtem.
Mivel az eddigiekben több program több verziójának telepítését mutattam be, ezeket nem tartottam volna jónak egyszerre automatikusan indítani a rendszer betöltésével. Így az ehhez szükséges lépéseket kihagytam. Mégis jó volna egy megoldás, amivel rövidebb utasítással és könnyebben lehetne elindítani az FPM-et, Apache HTTPD-t és MySQL-t. Bár így is kézzel kell indítani és leállítani őket, sokkal egyszerűbben. Ezt fogom most bemutatni.