Egy módja és egyben a legrégibb módja a több PHP verzió használatának Apache szerveren a címben szereplő mod_cgi és mod_cgid modulok használata. Tesztidőszak alatt jó megoldás lehet és nem igényel további külső modulokat. Ebben a fejezetben ennek beállítását mutatom be a korábban beállított virtuális hosztokon.

A fejezet elolvasása előtt mindenképp nézd meg az előkészületekről szóló részt: PHP CGI megoldások Apache webszerveren

Az előző fejezetekben igyekeztem kellően előkészíteni ezt a lépést, ahol is a beállított virtuális hosztokhoz hozzárendelhetjük a CGI-ként futtatható PHP verziókat. Már ennek is volna több megoldása. Ebben a fejezetben előkészítem a terepet a mod_cgid és mod_fcgid modul beüzemeléséhez Apache 2.4-ben és Apache 2.2-ben.

A virtuális hoszt egy megoldás, amivel egy Apache webszerver IP-től vagy domaintől függően tud egyedi szerverbeállításokat biztosítani egy webes alkalmazásnak.

Így kitalálhatunk bármilyen domain nevet, amit az adott operációs rendszer "hosts" fájljában a szerver valamelyik IP címére irányíthatunk. Innentől pedig már nem csak az IP címet, de hosszú könyvtárstruktúrát sem kell megjegyezni egy másik weboldal eléréséhez, mivel saját, rövid nevet kaphat. Feltéve persze, hogy az megjegyezhető.

Nagyobb előny viszont, hogy saját gyökérkönyvtárat kaphat a virtuális hoszt, és egyedi naplófájlokat. A különböző domainekhez tartozó könyvtárak tetszőlegesen szervezhetők. Ezzel pedig a könyvtárakra vonatkozó beállításokkal közös paraméterek alakíthatók ki bizonyos domainekhez.

Ezen kívül virtuális hoszthoz is rendelhető tetszőleges PHP verzió.

Ezt a fejezetet tehát a virtuális hosztok készítésének szentelem.

Ebben a fejezetben a PHP forráskódból való telepítéséről lesz szó Debian 6-on. Több verzió telepítését mutatom be, melyek az aktuális legújabb verziói az 5.4-nek, 5.3-nak és a már elavultnak tekinthető 5.2-nek is. Ahogy az eddigi fejezetekben, itt is a forráskódból fordításra összpontosítok. Hogy miért és hogy mire lehet számítani, arról a "Bevezető" részben írok bővebben, ám befogadható rövidséggel.

Ez a rövid leírás a VirtualBox 4.2 -ben futó virtuális gép klónozását mutatja be. Ennek kapcsán a MAC címek újra-inicializálásának egy következményéről is szó lesz. Debian 6 Linuxon ugyanis az új MAC címek nem a régiek helyére kerülnek a megfelelő konfigurációs fájlban, hanem azok után kerülnek be, mintha 2 új hálózati interfész lett volna csatlakoztatva. Az új hivatkozással viszont nem fogja tudni a hálózatot felépíteni.

Ez a fejezet a MySQL 5.1 és 5.6 telepítéséről fog szólni az alapvető beállításokkal. Azért erről a kettőről, mert lehetőség szerint törekszem arra, hogy mindenből legyen egy legújabb verzió és amellett egy régebbi. Jelen pillanatban az 5.6 a legújabb.

Az 5.1 viszont még mindig elterjedt, és azt még az Apache telepítésénél megismert módszerrel kell fordítani, ami az 5.5 verzióban változott meg. Így két különböző módszert mutathatok be, majd a végén lesz egy friss és egy viszonylag régebbi MySQL verzió teszteléshez.

A köztük levő 5.5-ös verzió pedig az 5.6 alapján telepíthető.

Az Apache webszerver telepítése téma nem is olyan egyszerű, hisz több módja is van. Ráadásul a szervernek több verziója is. Én ebben a fejezetben a Debian 6-ra a 2.4 és 2.2 -es verziók telepítéséről írok a forráskódból fordításra koncentrálva.

Ez a módszer ad ugyanis lehetőséget a több verzió egymás mellé telepítésére.

Linux rendszereken a telepítés nem mindig a "párklikkes" módszert követi, viszont az adott disztribúción elérhető szoftverek előre beállított tárolókból telepíthetők és kereshetők. Ezekre GUI-val rendelkező rendszereken van klikkelős alternatíva, de szerveren GUI híján csak a parancssor marad. Röviden erről írok tehát.

Linux rendszereken olykor szükséges lehet bizonyos programokat egyedileg fordítani forráskódból. Nem angolról magyarra, hanem elkészíteni a futtatható állományokat az adott disztribúcióra, ha nincs hozzá, vagy valamiért nem alkalmas az előre csomagolt verzió.

Egy ilyen fordítás és telepítés alapvetően három lépésből áll. Lássuk őket!

A VirtualBox-ban elérhető hálózat módok közül egy új virtuális gép NAT hálózattal jön létre. Ez biztosítja az internet felé a kapcsolatot. Egy webszervernél viszont szükség van a gazda gépről is elérni a virtuális gépet, amihez további beállítások szükségesek és célszerű fix IP címet is megadni. Akár többet is. Ez a fejezet főként ezekről fog szólni.

A VirtualBox-ban alkalmazható egyéb hálózati módokról a Hálózati beállítások VirtualBox 4.2-ben függelékben lehet olvasni.