Linux rendszereken olykor szükséges lehet bizonyos programokat egyedileg fordítani forráskódból. Nem angolról magyarra, hanem elkészíteni a futtatható állományokat az adott disztribúcióra, ha nincs hozzá, vagy valamiért nem alkalmas az előre csomagolt verzió.

Egy ilyen fordítás és telepítés alapvetően három lépésből áll. Lássuk őket!

A VirtualBox-ban elérhető hálózat módok közül egy új virtuális gép NAT hálózattal jön létre. Ez biztosítja az internet felé a kapcsolatot. Egy webszervernél viszont szükség van a gazda gépről is elérni a virtuális gépet, amihez további beállítások szükségesek és célszerű fix IP címet is megadni. Akár többet is. Ez a fejezet főként ezekről fog szólni.

A VirtualBox-ban alkalmazható egyéb hálózati módokról a Hálózati beállítások VirtualBox 4.2-ben függelékben lehet olvasni.

VirtualBox-ban többféle hálózati beállítás közül lehet választani. Ezek között a különbség abban rejlik, hogy a készített virtuális gép melyik belső hálózat tagja és mely gépeinkkel képes kommunikálni.

Az elérhető 5 különböző hálózattípust én inkább 4+1 -nek hívnám az 5. speciálisabb volta miatt. Ezekről lehet a következőkben olvasni.

Habár közeleg a Debian 7, érkezéséig még várni kell. Én viszont itt és most a Debian 6 telepítését mutatom be VirtualBox-ban létrehozott virtuális gépre. Néhány esettől eltekintve ez nem különbözik bármely gépre való telepítéstől.

A középpontban a 64 bites Debian 6 áll majd grafikus felület nélkül, amin kialakíthatunk majd egy tesztelésre szolgáló, házi webszervert. Néhol azonban kitérek alternatívákra is.

El kell ismerjük, nagyszerű találmány a virtualizáció. Úgy tudunk kipróbálni egy operációs rendszert, hogy közben megússzuk a fájdalmas particionálást és ki sem kell lépnünk a mindennapokban használt kedvenc Windowsunkból vagy Linuxunkból.

Egy ilyen virtuális gép készítésére talán a legnépszerűbb ingyenes eszköz a VirtualBox. Nézzük, hogy is van ez.

Ahogy a fejlesztésnél általában is igaz, már a tesztkörnyezet kialakításánál is le kell ülni és átgondolni a lehetőségeket és hogy melyik a legmegfelelőbb módszer a céljainknak. Itt ezekről fogok írni.

Az előző fejezetekben írtam arról, hogy néha egyszerre több verzióra lehet szükség webszerverből és/vagy php-ból, de ez ugyanúgy igaz lehet a mysql szerverre is. Más verziók, más hibák. És ezeket nem árt tesztelni, ha nem egy konkrét konfigurációra koncentrálva készül a program. De mikor és mit érdemes többszörözni?

A fizikai elhelyezésen túl azt is át kell gondolni, hogy milyen szoftvereket használunk a szerveren és milyen módon telepítjük azt. A használt módszer függ a felelős személy szaktudásától és speciális igényeitől, ha vannak. Ezek alapján a következő lehetőségek adottak.

Az első kérdés a fejlesztés megkezdésekor, hogy hol érdemes elhelyezni a weblapot. Lehetőségből van bőven. Nézzük sorban!

Vannak bizonyos függőségek egy-egy szoftver telepítésénél. Valamint első alkalommal a megértést is segíti a fokozatos haladás a kisebbtől a teljesebb rendszer felé. Ha gyakorlatot szerzünk egy komponens használatában és beállításában, egyszerűbb a továbbiakkal boldogulni, amik azon ismeretekre épülnek. Van egy általam preferált sorrend, amit nem is tartok magamban.