VirtualBox-ban többféle hálózati beállítás közül lehet választani. Ezek között a különbség abban rejlik, hogy a készített virtuális gép melyik belső hálózat tagja és mely gépeinkkel képes kommunikálni.
Az elérhető 5 különböző hálózattípust én inkább 4+1 -nek hívnám az 5. speciálisabb volta miatt. Ezekről lehet a következőkben olvasni.
Habár közeleg a Debian 7, érkezéséig még várni kell. Én viszont itt és most a Debian 6 telepítését mutatom be VirtualBox-ban létrehozott virtuális gépre. Néhány esettől eltekintve ez nem különbözik bármely gépre való telepítéstől.
A középpontban a 64 bites Debian 6 áll majd grafikus felület nélkül, amin kialakíthatunk majd egy tesztelésre szolgáló, házi webszervert. Néhol azonban kitérek alternatívákra is.
El kell ismerjük, nagyszerű találmány a virtualizáció. Úgy tudunk kipróbálni egy operációs rendszert, hogy közben megússzuk a fájdalmas particionálást és ki sem kell lépnünk a mindennapokban használt kedvenc Windowsunkból vagy Linuxunkból.
Egy ilyen virtuális gép készítésére talán a legnépszerűbb ingyenes eszköz a VirtualBox. Nézzük, hogy is van ez.
Ahogy a fejlesztésnél általában is igaz, már a tesztkörnyezet kialakításánál is le kell ülni és átgondolni a lehetőségeket és hogy melyik a legmegfelelőbb módszer a céljainknak. Itt ezekről fogok írni.
Az előző fejezetekben írtam arról, hogy néha egyszerre több verzióra lehet szükség webszerverből és/vagy php-ból, de ez ugyanúgy igaz lehet a mysql szerverre is. Más verziók, más hibák. És ezeket nem árt tesztelni, ha nem egy konkrét konfigurációra koncentrálva készül a program. De mikor és mit érdemes többszörözni?
A fizikai elhelyezésen túl azt is át kell gondolni, hogy milyen szoftvereket használunk a szerveren és milyen módon telepítjük azt. A használt módszer függ a felelős személy szaktudásától és speciális igényeitől, ha vannak. Ezek alapján a következő lehetőségek adottak.
Az első kérdés a fejlesztés megkezdésekor, hogy hol érdemes elhelyezni a weblapot. Lehetőségből van bőven. Nézzük sorban!
Vannak bizonyos függőségek egy-egy szoftver telepítésénél. Valamint első alkalommal a megértést is segíti a fokozatos haladás a kisebbtől a teljesebb rendszer felé. Ha gyakorlatot szerzünk egy komponens használatában és beállításában, egyszerűbb a továbbiakkal boldogulni, amik azon ismeretekre épülnek. Van egy általam preferált sorrend, amit nem is tartok magamban.
Írtam én már erről korábban ( Link ), de abban a cikkben írt megoldásban elég korlátozottak voltak a lehetőségek. Most mutatok egy okosabb megoldást külső könyvtár nélkül, majd egy tényleg tuti megoldást jQuery használatával. Lássuk!
Az egyik gyakran felmerülő kérdés, hogy PHP-ben mi a különbség a require, include és ezek "_once" -ra végződő verziói között. Ráadásul én is emlékszem olyan írásra, ahol valótlant is írtak. Vagy a könyv szerzője tudta, mire gondol, csak nem volt megfejthető. Erről próbálok írni és ezzel most nem vállalkozom egy nagy szakmai jelentőséggel bíró bejegyzés írására.
Alapvetően ugye mind arra való, hogy egy másik fájlra hivatkozzunk vele és az abban levő forráskódot ott hajtsuk végre, ahol hivatkoztunk rá. Mégis érezhető néha a bőség zavara. Nézzük sorjában csak a lényeget!